Kerekegyháza város

Adatok

Régió: Dél-Alföld
Megye: Bács-Kiskun megye
Kistérség: Kecskeméti kistérség
Lakosság: 6165 fő
Terület: 81.28 km²
Népsűrűség: 75,85 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 76

Fekvése

Története

Az Árpád-házi királyok korában már lakott helység első okleveles említése 1323-ból ismert. Az ásatások egy majdnem kör alakú templom alapjait tártak fel, innen kapta Kerekegyháza a nevét. A hódoltság alatt elpusztult, lakói Kecskemétre menekültek. A XVIII. században a Jászkun kerület megváltja, ezután pusztaként használta Jászárokszállás, Fülöpháza és Kunszentmiklós. Önálló községgé 1856-ban szervezték, alapítója Farkas János 48-as honvéd százados, földbirtokos volt.

Balatoni Farkas János – Kerekegyháza alapítója

1824. május 7-én született Jászárokszálláson. 24 évesen önkéntesen állt be a szabadságharc katonái közé. 1848 szeptemberében közvitéz, majd a jász-kerületi önkéntes nemzetőr zászlóaljban, már hadnagyként szolgál. Harcol Jellasics ellen, és részt vesz Buda ostrománál is, ahol hősiességéért főhadnagyi rendfokozatba léptetik elő. Hősies katonai szolgálataiért századosi rangot kap, és végül ezzel a rendfokozattal szerel le a 190-es Honvédzászlóalj gyalogezredéből.

A Szabadságharc bukását követően amnesztiában részesül, Gödöllőről Kecskemétre, majd birtokvásárlással Kecskemét melletti pusztaságra települ. A puszta Jászárokszállás város közbirtokosságának tulajdona, melyet legeltetésre használtak. Farkas János 1856-ban - az egész országra kiterjedően birtokfelosztás útján - megalapítja a ma is fönnálló Kerekegyháza nevű települést, ahol 1908-ban hal meg.

Felesége a kecskeméti Ferenczy család Mária nevű lánya lesz. Négy gyermeke közül, csak kettő éli meg a felnőtt kort Farkas Zoltán hajdani belügyminiszteri főtanácsos, és Farkas László.A lakosok a szomszédos magyar településekről és a sváb falvakból érkeztek.

A település 2001. július 1-jén városi rangot kapott.

Nevezetességei

Képgaléria

Következő községek

További községek